BOLDOGulj

Bátran szeretni

Házasságpárti vagyok. Kevés szebb dolgot tudok annál elképzelni, amikor két ember felvállalja, hogy összeköti az életét. Éppen ezért szeretném megvédeni ezt a csodálatos intézményt, amit nagyon sokan támadnak manapság.

Amikor két személy eljegyzi egymást, érzelmek találnak egymásra. A határok eltűnnek, előtérbe kerül a bizalom. A házasság ősi formájában a felek csak annyit mondanak egymásnak:
Én te vagyok.
(Idézet a Bátor lelkek című könyvből.)

Amikor ez a cikk eredetileg íródott, még nem voltam házas. Mégis, már akkor is és azóta is házasságpárti vagyok. Szakmai ártalom lehet 🙂
Ennek ellenére mindenkinek vannak nehéz napjai, időszakai. Amikor érzi: házasságban élni nem könnyű. Rengeteg a válás, és a házasságok legalább fele válással végződik. Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy a másik 50%-ban sem maradéktalanul boldog mindenki.
Véleményem szerint ennek az az oka, hogy “elcsépeljük” a házasságot. Nagyon sok frigy köttetik igazi meggyőződés nélkül. A valódi elköteleződést nem is említeném egy lapon azokkal a házasságkötésekkel, amelyek csak praktikus okokból születnek. Nagyon sokan olyan okokból esküsznek meg egymással, hogy kell a hitelhez, így illik ennyi év után, meg a gyerekvállalásnál is egyszerűbb (nem kell apasági nyilatkozat), a szülők is örülnének, ésatöbbi.

Az a típusú házasság, amiben én hiszek, teljesen másmilyen. Ha a következőkben bemutatottak szerint köttetne mindegyik, akkor biztos, hogy ez az intézmény továbbra is megőrizhetné a “jó hírnevét”, ami őt megilleti. Amikor valakinek romantikus képzetei vannak a házasságról, az azért van, mert a lelke mélyén ő is hasonló tartalmat köt az esküvőhöz. (Hogy a gyakorlatban is élni tudja-e, az már más kérdés…)

A házasság valós, földöntúli és spirituális lényege és szépsége akkor van meg és abban rejlik, ha a két ember ezt a szerződést nem csak erre a rövid életre és földi játékra köti, hanem úgy vélik, úgy érzik, hogy a két lélek között olyan mély szintű találkozás és összekapcsolódás, egymásra találás jött létre, hogy azt akár több életen át, vagy a “mennyben” is meg szeretnék tartani.

Lefordítva: el tudod képzelni, hogy a társaddal, akihez társulni készülsz, vagy összekötötted vele az életedet, ne csak ezt az egy életedet éld le? Ha újjászülethetnél, akkor is őt választanád? Ha örökké élnél, akkor is mellette szeretnél lenni? Ha a válaszod igen, akkor köztetek van létjogosultsága a házasságnak.
Még hétköznapibb nyelven: úgy érzed, a nagy Ő nem létezik? Akkor ne házasodj!
Tudtad, hogy az emberek csupán 10%-a gondolja úgy, hogy az Igazi mellett éli az életét? Ha ebbe a 10%-ba tartozol, akkor a házasság Neked való.
Ha nem, akkor lehet jönni azzal, hogy ez csak egy papír, meg drága is, ésatöbbi. Vállalom a véleményemet, hogy szerintem csak ennek a szűk rétegnek, ennek a 10%-nak lenne való a házasság intézménye. Minden más esetben az együttélés valóban betölti a megfelelő funkcióját.

(Itt viszont álljunk meg egy kis kitérőre: a szerelem rózsaszín ködét sokan összekeverik azzal az érzéssel, hogy a másik az Igazi. Ebben az időszakban nehéz, sőt mondhatni lehetetlen objektívnak lenni.)

A házasság során a felek egy gyönyörű szertartásban kívánják kifejezni, hogy a két lélek valamilyen módon egységre törekszik, és egyesülni vágyik egymással. Emlékeztek a cikk elején?
“Én te vagyok.” Két ember azért házasodjon össze, mert lehetnek és tudnak boldogok lenni akár egymás nélkül is, csakhogy nem akarnak. Miért? Mert együtt érzik még magasabb fokon a kiteljesedést. Ezért SZENT dolog a házasság, ezt vallási felhang nélkül mondom.

bátran4

Nem lenne tehát ekkora krízisben a házasság intézménye, ha azok kötnék, akik ilyen egyetemesen gondolkodnak róla és egymásról. Ily módon a házasság fogalomköréből eltűnne a társadalom és a rossz tapasztalatok által ráragasztott félelem. Hiszen ha valaki ilyen mélyen és ilyen magasságokban kapcsolódik egymáshoz, ott mi helye lenne a félelemnek?

Amennyiben a félelem uralma az erősebb, akkor nem elég mély az elköteleződés a két lélek között. Lehet, hogy jól érzik magukat együtt, lehet, hogy boldogok a mindennapokban, és különösebb súrlódások nélkül, kifejezetten kellemesen élnek a párkapcsolatban.
Viszont hiányzik az a plusz, az a maximum közöttük, ami szélvészként söpri el a félelmeket, a kétségeket. Hiányzik az égi szerződés, amely talán már nem is most, hanem sokkal korábban megköttetett. Amennyiben viszont megvan ez az aranyszál két ember között, akkor kifejezni vágynak ezt mindenféle úton-módon (és itt nem a facebook-ra gondolok 😀 )…

Vajon hogyan módosulnának a kapcsolatok, ha univerzálisan gondolkodnánk róluk?
Gondolkodj évszázadokban, évezredekben, hiszen akkor is ott leszel…” – olvashatjuk Kiss Balázs Kunótól a Csillaglesőben.

bátran cover
Egy rokonomtól a minap megkérdeztem, mikor házasodnak össze, mert olyan jól illenek egymáshoz. “Mi így is boldogok vagyunk” – válaszolta egyszerűen. És hogy van-e ezzel bármilyen probléma? Egyáltalán nincs! Aki így, vagy így is boldog, és így érzi magát komfortosan, annak miért is kellene házasodnia? Mert a társadalom elvárja? Mert időszerű lenne? Ugyan!
Erre mondom, hogy a házasságot jól meggondoltan hagyjuk meg az olyan párkapcsolatoknak, ahol valódi, szívbéli meggyőződésből egy szertartás keretében is szeretnék megerősíteni a felek az egymás iránti érzéseiket.

 

A világ már akkor is egy kellemesebb hely lenne az emberek nagy részének, ha olyan emberrel élnének, akivel boldogok, akivel harmonikusak a mindennapjaik. Egy jól működő párkapcsolatban az ember teljesnek érzi az életét. Ehhez valóban nem kell házasság, ez az érzés megszületik az együttélés során is. Lehet 100%-os tehát a kapcsolat az együttélésben.

Hogy akkor szerintem mi a házasság? Az már a 110, 120, 150, 200%. Amikor fel mered csavarni a hangerőt annyira, hogy majd’ megsüketülsz, és mégsem félsz tőle, hogy károsodik a hallásod.

Amikor félelem nélkül, pusztán szimpla kellemes, izgató bizsergéssel a gyomrodban mersz kiugrani a repülőgépből ejtőernyővel a hátadon, tandemben. Az ernyőd kioldókötelét pedig a társad húzza meg, és benned fel sem merül, hogy esetleg ne tenné meg.

Hogy nem nyílik ki az ernyő, hogy nem élitek túl, az nem szerepel a pakliban. Nincs Fekete Péter lap, hanem mindegyik kártyalapnak van párja. Lehet, hogy nem ugyanazt ábrázolja a kettő, de a kis jel a felső sarokban megegyezik, és ezt mindketten pontosan tudjátok.

Nekem ezt jelenti a házasság: BÁTRAN SZERETNI.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s