Hány százalékban megmenthetőek a válságban lévő párkapcsolatok, házasságok? – teszi fel a kérdést sok kliensem a pártanácsadások első ülésein. Érthető, hogy reményt szeretnének meríteni a statisztikákból egy olyan elkeseredett helyzetben, amikor a szakítás, válás forog kockán. Mégsem az adatok jelentik a befolyásoló tényezőt… Inkább ismerkedjünk meg néhány valóban fontos faktorral, amik hatással lehetnek arra, hogy menthető-e a süllyedőnek látszó kapcsolat-hajó.
Gondolkodjunk el, hogy milyen volt a kapcsolat eleje, miként emlékszünk vissza az első néhány évre? Úgy tekintünk vissza rá, mint „régi szép időkre”? Ha nem így van, s a párkapcsolat már a kezdetektől nehézségekkel küzdött, az olyan lehet, mint a gyenge alapra épült ház. Utólag is lehet alapot erősíteni, de sokkal nagyobb munkával jár, s felmerül a kérdés: érdemes? Azt mondják, az emlékek idővel megszépülnek, de ez nem mindig igaz. Van, hogy annyira megromlik egy párkapcsolat, hogy a néhai kellemes percek fényét is sötét felhők takarják, és a néhai jó emlékek megfakulnak.
Ha úgy érezzük, mi is azok közé tartozunk, akiknek a kapcsolata, házassága nem rendelkezik a kezdeti erőforrásokkal, akkor gondoljuk tovább a kérdést. Van, amikor még ilyen esetekben is menthető a társkapcsolat, például ha időközben a problémák ellenére is erős elköteleződés született, amely motivációt ad a nehézségek megoldására.
A második tényező, hogy mennyire akarja a pár megmenteni a kapcsolatot? Természetes jelenség, hogy az egyik fél elkötelezettebb a pártanácsadás iránt, s a másik vonakodva érkezik, kevésbé hisz a változásban. Gyakran csak a tanácsadási folyamat során dönti el valamelyikük, hogy szeretne-e a kapcsolatban maradni vagy sem.
Aki még nem vett részt pártanácsadáson, nehezen tudja elképzelni, hogy mi szakemberek valóban hathatós segítséget tudunk nyújtani. Miért? Mert sokan úgy érzik, már „mindent megpróbáltak”, hogy megmentsék a kapcsolatukat. Igaz lehet, hogy sok időt és energiát fektettek ebbe a munkába. Csakhogy ez a saját szubjektív nézőpontjukból történt. Mindenre, ami körülvesz minket, a magunk szemüvegén keresztül tekintünk, s mivel magunk is a probléma részei vagyunk, nem tudjuk azt megoldani. Párkapcsolati és házassági tanácsadóként igyekszem új nézőpontokat, lehetőségeket megismertetni a párral, valamint új felismerésekhez vezetni őket.
Sok olyan eset van, amikor az egyik fél lelki problémái, sérülései, életviteli nehézségei párkapcsolati problémákat okoznak. Szakemberként fel kell ismernünk, hogy hol van az a pont, amit már nem lehet pártanácsadás keretében megoldani, hanem egyéni tanácsadásra van szükség. Ezt a helyzetet viszont nem szabad összekeverni azzal, amikor a felek társuk személyes gondjaival takarózva menekülnek ki a párkapcsolat rossz helyzetének felelőssége alól. Gyakran halljuk, hogy az egyik szidja a másikat, miszerint ő „nem normális”, vagy egyenesen valamilyen személyiségzavarral küzd és véleményük szerint minden probléma ehhez vezethető vissza. Néha tényleg akadnak olyan esetek, amikor a kliensnél kórosnak minősülő lelki zavarok tapasztalhatóak. De előfordul, hogy a gondok tengerében már sokkal negatívabbnak, rosszabbnak látják társukat a felek, mint amilyen a valóságban, és a sérelmet okozó hibáik mellett alig tudják érzékelni a jó tulajdonságaik.
A párkapcsolat két ember közös lelki és életviteli tere, ahol nem csak az örömök, hanem a problémák is közösek. Ha nincsenek megfelelő eszközeink a krízisek megoldásához, akkor ez hosszú távon végzetes lehet a kapcsolatra nézve. Párkapcsolati tanácsadóként objektív, független és külső szereplőként tudunk rávilágítani azokra a pontokra, ahol változásokat hozhatunk létre, és ehhez egyedi eszköztárral rendelkezünk, amely segíthet a pároknak boldogabb útra lépni.
Amennyiben tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg ⇓ a facebook-on,
hogy mások is olvashassák! Köszönöm 🙂
Lélekolvasó Pszichológiai Iránymutató Műhely 