BOLDOGulj

Mi lesz a párkapcsolattal a baba érkezésével?

A legtöbb házasságot, párkapcsolatot próbára teszi, amikor kisbaba érkezik a családba. Ezt igazolja, hogy a válások majdnem 80%-a a kisgyerekes időszakban történik. Mi a teendő, ha ebben a helyzetben vagyunk?

Ha kisbaba érkezik a családba, legyen szó akár első, akár többedik gyermekről (!), az biztos, hogy kiélezett időszak a párkapcsolat szempontjából. Tudok olyan házaspárról, ahol az első gyermeknél még sikerült megőrizni a harmóniát, de a második és a harmadik érkezése kapcsolati válságot okozott.
A gyerek(ek) révén megváltozott helyzet újrarendeződést igényel, a kapcsolatrendszerek átalakulnak. A legtöbb házasságot, párkapcsolatot próbára teszi ez az korszak, mégis kevés szó esik arról, hogy mire van szüksége ilyenkor a férfinak a nőtől, és nőnek a férfitól. Kis hazánkban főleg keveset beszélnek róla, hiszen itt elsősorban az az elvárás, hogy jó szülő legyen az ember: ne hagyja sírni a gyereket, szoptasson, legyen bent a szülőszobán…

Pedig érdemes lenne róla több szót ejteni a kisgyerekesek párkapcsolatáról, házasságáról ugyanis a felmérések szerint a válások körülbelül háromnegyede (!!!) a gyermekek 0-2 éves kora között indul. Elgondolkodtató statisztika, amely jelzi: beszélni kell a megoldásokról, hiszen a kapcsolatban ilyenkor egy vékony kötélen egyensúlyoznak a felek sziklák között.

Kezdjük a nővel, akinek nincs könnyű helyzete: saját gyermek esetén jelentős hormonális változások mennek végbe nála, és testi-lelki átalakuláson megy keresztül. A gyermekgondozás felelőssége általában nagyobb részt rá hárul. Mire vágyik ilyenkor a társától? Elsősorban megértésre, gyengédségre, kedvességre és türelemre. A szeretet vágyott kifejezési módja is átalakulhat, például több szóbeli elismerésre vagy szívességre, segítségre vágynak az édesanyák. Fontos a számukra, hogy érezzék: számíthatnak a társukra, ami a gyermek- és ház körüli teendőket illeti. A férfi sincs könnyű helyzetben, amikor hirtelen teljesen másfajta elvárásokkal szembesül a társa részéről. Ráadásul kevesebb tér és idő jut a kommunikációra. Jó, ha tudatosan készül a változásokra a leendő apa, hogy most a nőnek fontosabb lehet a kiságy összeszerelése vagy a gyerekfürdetés, mint a közös mozi, vagy a bevétel növekedése. Noha a férfiban az az ösztön dolgozik, hogy most még többet kell keresnie, hiszen kizárólagos családfenntartóvá vált, és már több emberért felelős, a nőnek lehet, hogy most inkább az idő lenne értékesebb. Mindenképp érdemes erről beszélgetni egymással.

S hogy mire vágyik a férfi? Sok esetben arra, hogy minden a régi legyen… Bár szeretet és elköteleződés fűzi a gyermekéhez (jó esetben), azért nem könnyű számára az a helyzet, amikor minden megváltozik, és a párja addigi kizárólagos figyelme a gyermekre helyeződik át, vagy éppen még többfelé oszlik, ha több a gyerek. Érthető a részéről, ha szeretne valamennyit megtartani belőle akkor is, ha ott van a családban egy kis emberke, aki anyukája minden energiájára igényt tart. A nő nincs könnyű helyzetben, és ügyesen kell egyensúlyoznia, hogy ebben a szituációban társára is figyelmet tudjon fordítani. Az is fontos, hogy ne vegye egyértelműnek a kisbabával, és a családdal kapcsolatos elvárásait, hanem minden esetben kommunikálja azokat. Lehet, hogy számára egyértelműnek tűnik, hogy elfogyott a pelenka és hozni kell, vagy hogy más időpontban nem lehet oltásra vinni a kisbabát, de a férfinak teljesen más a nézőpontja, tudomásul kell venni, hogy az ő számára nem valószínű, hogy ezek a dolgok maguktól értetődőek és kézzel foghatóak.

Előnyös, ha a párok valamiképp megpróbálják a lehetetlent, és ebben az időszakban is tudatosan ápolják a párkapcsolatot, mint önálló elemét a családnak. Nem vitatjuk feladatuk nehézségét, hiszen a kisbaba körüli teendők rengeteg időt és odafigyelést igényelnek. Mégsem árt tudatosítani, hogy a párkapcsolat az, ami a család alapját képezi. Ha erről elfelejtenek gondoskodni a megváltozott élethelyzetben, az olyan, mintha egy fára épített házikóban élnének, miközben nem vennék észre, hogy egy hód rágja a fa törzsét. Noha a kicsi gyermek mindennapi igényei tűnnek az elsődlegesnek, az ő boldogságának, stabilitásának mégiscsak az a forrása, ha biztos, szerető családban nőhet fel. Ehhez pedig elengedhetetlen a házasság, a párkapcsolat ápolása. Így valamilyen módon jó lenne megoldani, hogy legalább egy-egy órát töltsenek a párok kettesben, pl. amikor alszik a baba, és hogy minél többet beszélgessenek. Mind az új helyzetről, a megváltozott vágyakról, igényekről, de a külvilágról is, hogy elkerüljék a beszűkülést, amikor csupán a gyermek körüli témák kerülnek napirendre.

Hazánk vezető szociológusai hangsúlyozták a kutatásaik alapján, hogy a magyar szülők sajnos eléggé el vannak tévedve, a kisgyerekes időszakban elfelejtenek koncentrálni a család fő tartópillérét képező elemre, a párkapcsolatra, házasságra. Tévesen úgy vélik, akkor lesznek jó szülők, ha a gyerek az első. Ez azonban tévedés: a gyermeknek nem akkor teszünk jót, ha őt helyezzük előtérbe, hanem akkor, ha a kapcsolatot. Ily módon biztosítható, hogy egészséges, kerek családban élhessen, kiegyensúlyozott szülőkkel körülvéve.

A szülők azzal magyarázzák a kapcsolat nehézségét, hogy az “ösztöneikre hagyatkoztak”. Az anyukák az ösztöneikre hagyatkoznak, amikor a világuk forgásirányát a gyermek megszületésével a pici határozza meg. Az apukák is az ösztöneikre hagyatkoznak, amikor azt várják, minden menjen a régiben, pedig közben a család összetétele teljesen megváltozott. Ilyenkor inkább a tudatosság és a kommunikáció lehet jó sorvezető az ösztönösség helyett.

A válási statisztikák nem viccelnek, persze a számok mögött az is rejtőzik, hogy ebben a feszített élethelyzetben, amikor mindenki fáradtabb, és kevesebb idő jut egymásra, hamarabb előtérbe kerülnek az egyébként is meglévő problémák.

Csak a közhiedelemben él a legenda, hogy a gyermek majd családot kovácsol az egyébként instabil párkapcsolatból. Cseppet sem így van, inkább még a stabil kapcsolatokat is képes megrendíteni a kisgyermekes időszak.

Így hát nem mondhatjuk, hogy a válások háromnegyede megelőzhető lenne, ha valós odafigyeléssel fordulnának egymás felé a párok, amikor kisgyermekük születik, de az biztos, hogy a jó alapokra építkező kapcsolatokat meg lehetne menteni, ha ebben a kritikus időszakban is egymást helyeznék előtérbe. Vagy ha szükség esetén még időben eljönnének párterápiára, akkor is, ha a kicsit addig másra kell bízni.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s